Döbbenetes az adat, ez a valaha mért harmadik legnagyobb javulás.
A KSH közzétette a múlt év decemberi kereseti adatait, amelyből látható, hogy 2024-ben 9,2%-os reálkereset-növekedés volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, mind a bruttó, mind a nettó keresetek esetében. A KSH archív oldalain 1960-ig visszamenőleg megtalálhatók a keresetek reálértékeinek változásai, az aktív adatok között pedig 1992-ig. Ezekből kiderül, hogy a 2002-es és a 2017-es, 10% feletti növekedés után a 2024-es év vásárlóerő-növekedése az utóbbi 65 év harmadik legjelentősebb emelkedése. Véleményem szerint ez ráadásul minden idők harmadik legnagyobb növekedése is!
A bruttó és a nettó átlagkereset teljes növekedése 13,2% volt. Ha ebből kivesszük a 3,7%-os inflációt, akkor kapjuk meg a 9,2%-os reálkereset-növekedést.
A medián kereset ennél is nagyobb mértékben emelkedett, 15,6%-kal, ami 11,5%-os reálérték-javulást jelent. Ez azt mutatja, hogy
az alacsonyabb keresetek arányaiban még jobban nőttek.
2010 óta közel 80%-kal, a Covid-járvány kitörése óta pedig majdnem 20%-kal növekedett az átlagkereset reálértéke. Az utóbbi krízisévekben mindössze egy olyan esztendő volt, a 2023-as, amikor hazánkban csökkent a vásárlóerő,
míg Németországban négy éven át, Csehországban pedig kilenc negyedéven át romlott.
Ez az időszak nálunk nem mérhető össze a Gyurcsány-korszakbeli, 2006-ban kezdődő reálkereset-csökkenéssel, amelyet annak idején csak nyolc év alatt sikerült kompenzálni.
A tavalyi visszapattanás azért is jelentős eredmény a munkaerőpiacon, mert nálunk közben folyamatos volt a foglalkoztatás növekedése, így már 4,7 millióan dolgozunk. Becslésem szerint kevés országnak lehetnek ilyen kedvező adatai, az uniós tagállamok mutatóit pedig csak később fogjuk megismerni.
Az éves bruttó 646,8 ezer forintos átlagkereset úgy alakult ki, hogy decemberben 727,7 ezer forint volt az átlagkereset, míg januárban 605 ezer forint. Az év első két hónapjában, a minimálbér emelése miatt, a munkáltatók rendszerint elvégzik a kötelező bérkorrekciókat, majd az éves költségvetési tervek elfogadása után hajtják végre a további emeléseket. Márciusban és áprilisban a húsvét környékén esedékes, nem rendszeres kereseti elemek is általában magasabbak. Az év végi utolsó két hónapban a karácsonyi kifizetések miatt megugrik a kereset, hiszen a novemberi fizetéseket december elején, a decemberieket pedig január elején kapjuk kézhez.
Az ilyen jelentős keresetemelkedés csak úgy jöhetett létre, hogy a versenyszféra mellett a közszférában is kiugróan magas béremeléseket hajtott végre a kormány. A pedagógusok, az egészségügy dolgozói, valamint a fegyveres testületek és a rendvédelem munkatársai is jóval többet keresnek, mint korábban bármikor.
A pedagógusok bére tavaly egyharmaddal nőtt, az egészségügyi ágazatban az átlagkereset pedig tavaly az ötszöröse volt a 2010-es évinek.
Emellett a miniszterelnök a parlament nyitónapján további béremeléseket jelentett be.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a kormány olyan béremelésekről állapodott meg a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyeket a vállalkozások elbocsátások nélkül is teljesíteni tudnak. A megállapodás értelmében 2025-ben a minimálbért kilenc százalékkal, 290 ezer forintra emelték, a garantált bérminimumot pedig 349 ezer forintra. Az egyezség azt is magában foglalja, hogy 2026-ban a minimálbér további 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emelkedik majd, és az oktatás, a tudomány, az egészségügy területén, valamint a fegyveres testületeknél dolgozók fizetése is jelentős mértékben nő. Az állam azzal segíti az alacsony keresetűek munkáltatóit, hogy a szociális hozzájárulást az előző évi minimálbér alapján kell megfizetniük. Ezzel a megállapodással kézzelfogható közelségbe kerül, hogy a minimálbér ezer euró, az átlagkereset pedig egymillió forint legyen. A terv szerint
az átlagkereset idén eléri a 750 ezer forintot, így belátható közelségbe kerül az egymilliós átlagkereset.
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Jelentősen nőttek márciusban a fizetések Magyarországon, a nettó átlagkereset így megközelítette a félmillió forintot.
Fényáradat a legnagyobb bolygón.
Ukrajna uniós csatlakozása beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményeket hozhat Magyarországra. Szalai Piroska elemzése.
Bódis Kriszta „társadalompolitikai szakértőnek” sikerült a hihetőség határán is túllőni. Szalai Piroska elemzése.
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
A bukás nem borítékolható, de az biztos, hogy rendkívül nehéz dolga lesz a megújulás ígéretével elnöki széket nyerő Nicușor Dannak.
Mindeközben a Liverpool legendáját kiállították profi pályafutása utolsó mérkőzésén.
